Prédikáció-2022.06.05. Pünkösdvasárnap
ALLELUJA
Jöjj el, Szentlélek Isten, † töltsd el híveid szívét, * és szereteted tüzét gyullaszd föl bennünk! – 8 G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. Vegyétek a Szentlelket
Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.
Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
Ezek az evangélium igéi. Jn 20,19-23
A híres szívspecialista orvos komoly műtétre készült. Több kollégája is segédkezett neki. Egyikük, aki most műtött együtt először a professzorral, csodálkozva látta, hogy az operáció előtt keresztet vet és elmélyülten imádkozik. Amikor a szívspecialista befejezte az imát, az új kolléga kissé gunyorosan megkérdezte: „Ennyire nem bízol magadban, a szaktudásodban, hogy Istenhez kell fordulnod kisegítésért? Nem gondoltam volna!” A professzor azonban így válaszolt: „Bízom én abban, amit tanultam, amit tudok, de az önmagában még kevés. Annyi de annyi váratlan dolog jöhet közbe és jött is már közbe, amit nem én okozok, nem én irányítok. Éppen ezért operáció alatt annyira közel érzem magam Istenhez, hogy soha nem tudom, hol végződik az én szaktudásom és hol kezdődik az Isten működése.”
Az emberi élet, a világon minden fejlődő, alakuló élet az Isten és az ember együttműködésének a műve. Ezt az együttműködést biztosítja Isten részéről a Lélek, a halk szavú, szinte észrevétlen, mégis annyira nélkülözhetetlen Szentlélek. A keresztény hit szerint minden már megfogant emberi testbe a lelket maga az Isten teremti bele, személyes, egyéni teremtő aktussal. Az emberi léleknek ez a teremtése a Szentlélek által történik, ahogyan a Biblia írja: Isten maga leheli bele az élet leheletét, lelkét a Föld porából, anyagából formált emberbe. Azonban nemcsak az ember személyes, egyéni élete, hanem a közösségi élet minden formája, a társadalmi, egyházi élet megnyilvánulásai is a Szentlélek által lehetnek egészségesek, gyümölcsözőek. Az élet, akár a személyes, akár a közösségi, a maga teljességében kiszámíthatatlan. Nem lehet előre megtervezni. Lehetnek, sőt kellenek is előzetes tervek, elképzelések, de a valóság legtöbbször kisebb-nagyobb mértékben másként alakul. Ki az, aki kézben tudja tartani a dolgokat, maradéktalanul irányítani képes az élet alakulását? Mi emberek biztosan nem. Sem a sajátunkét, sem a gyermekeinkét, családunkét, városunkét, egyházunkét. Akkor alkudjunk meg a teljes bizonytalansággal, érezzük magunkat és szeretteinket a véletlenek játékszerének? Nem! Bátran higgyünk abban, hogy valaki igenis kézbe veszi és kézben tartja minden élet alakulását! Ha akarjuk és hagyjuk, akkor Isten Szentlelke irányítja a létünket az igazi boldogság felé.
Rendkívül fontos egy-egy házaspár, család, de az egész emberiség számára a születés eseménye, az élet első csodája! Ki ne érezné meg egy-egy kisgyermek születésekor, hogy mennyire kevés ehhez a pusztán emberi erő, képesség! Ugyanúgy sír fel, mint a többi milliárdok, mégis egy új hang szólal meg általa: egy korábban soha nem hallott hang, egy korábban soha nem látott, személyes élet! A születés pillanata teli van új ígéretekkel, teli lelkesedéssel, az indulás örömével. Pedig a jövő bizonytalan, kiszámíthatatlan. Mégsem kell, megijedni, hanem rá lehet és rá kell bízni az új kis életet minden élet Urára, Alakítójára, a Szentlélekre!
Nemcsak az egyes emberek létének kezdetén és lefolyásán munkálkodik és őrködik a Szentlélek, hanem a közösségekén is. A Pünkösd az Egyház születésnapja. Isten csodás tette, a Szentlélek eljövetele által születik meg a Krisztusban hívő emberek első gyülekezete, s utána mind valamennyi. Az egyház egész útja az Isten és az emberek együttműködése során valósul meg.
A születésnap mindig a visszagondolás, a megtett útra való rácsodálkozás ideje. A születésnap ugyanakkor nemcsak a visszaemlékezés ideje, hanem az új lelkesedésé, a folytatás iránti elkötelezettségé is. Legyen ez a Pünkösd mindnyájunk számára az élet ünnepe: az egyház életéé, a mi saját kisebb-nagyobb plébániáink, közösségeink életéé! Kérjük a Szentlelket, hogy mindig öntsön friss lelkesedést a szívünkbe, s erős elhatározást, hogy nyitottak akarjunk maradni minden tervünkben, kezdeményezésünkben az Ő meglepetéseire, sugallataira!
