Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító-2022.09.30.

Szent Jeromos egyháztanító ünnepe szeptember 30. Neki köszönhetjük, hogy az akkori latin köznyelvre (vulgata) lefordította a Szentírást.
Jeromos (Hieronymus) 347-ben, a Dalmácia és Pannónia határán fekvő, ókori Stridon városában született, melyet a kutatás a mai Csáktornya (Čakovec, Horvátország) muraközi várossal azonosít.
Szülei keresztények voltak, ám őt nem keresztelték meg. Iskoláit szülővárosában kezdte, s hamar kitűnt tehetsége. Milánóba, majd Rómába küldték retorikát és filozófiát tanulni.
366 nagyböjtjének kezdetén kérte fölvételét a katekumenek közé, és húsvétkor Liberius pápa megkeresztelte őt. Nem sokkal ezután elindult Gallia felé, de csak Trierig jutott. Itt fedezte föl a szerzetesi életet. Elhatározta, hogy visszatér Itáliába, mégpedig Aquileába, és ott elmélkedő-aszketikus életet kezd. Csatlakozott egy kis szerzetesi közösséghez, mely életének középpontjában a Szentírás tanulmányozása állt. Ám ez az idilli állapot nem tartott soká, mert a közösség szétszóródott. Jeromos útra kelt, hogy keletre menjen, ahol a pusztákban virágzó szerzetesi közösségek éltek.
Először tökéletesítette Szentírás-ismeretét Antiochiában, majd megtanult héberül, végül elvonult Kalkisz pusztájába, hogy a remetékhez csatlakozva magányban, virrasztásban, vezeklésben és munkában éljen.
Paulinus, a város püspöke pappá akarta szentelni. Ehhez Jeromos csak azzal a föltétellel adta beleegyezését, hogy hű maradhat szerzetesi hivatásához, és megőrizheti mozgási szabadságát. Szentelése után hamarosan útra is kelt: 380–381-ben Konstantinápolyban tartózkodott, és a város könyvtárában dolgozott.
Jeromos pappá szentelése után 381-ben könyveivel és jegyzeteivel együtt Róma felé vette útját, ahol Damazusz pápa megtette titkárává. Ekkor Jeromos harmincöt éves volt. A pápa nagyon fontos feladattal bízta meg: az evangéliumok latin fordítását kellett átvizsgálnia.
Ez a munka azonban nem egyszerű szövegvizsgálat volt, hanem fordítás is; és nem korlátozódott csupán az evangéliumokra, hanem idővel kiterjedt az egész Szentírásra.
A tudós Jeromos hamarosan közismertté vált Rómában. Egy Paula nevű római matróna néhány társnőjével együtt gyermekien szomjas érdeklődéssel fordult hozzá, kérték lelki vezetését, és a Szentírással kapcsolatos kérdéseik magyarázatát. Amikor rosszallóan megkérdezték, miért csak nőket tanít, azt válaszolta, azért, mert a férfiakat nem érdekli a Szentírás. Valóban a lanyhább lelkületű római papságot nem érdekelte a Szentírás. Sőt bántotta őket, hogy a megszokott szövegek helyett új fordítással kell vesződniük. Erre Jeromos – bízva a pápa védelmében – csipkelődő, gúnyos szavakkal megtámadta őket. Ennek nyomán körülötte ellenséges légkör alakult ki. Ezért Jeromos, amikor Damazusz pápa meghalt és az új pápa már nem védelmezte, elhagyta Rómát, és testvérével együtt újra keletre ment.
Betlehemben végre békés körülmények között a munkának szentelhette minden idejét. Ez a termékeny időszak harmincöt esztendeig tartott. Segítségére volt nagy könyvtára és följegyzései, melyeket a korábbi években gyűjtött. Szerzetesei pedig könyvei másolásával foglalkoztak. Jeromos az eredeti nyelvből fordította le a Szentírásnak majdnem minden könyvét. Ezzel kivívta magának a kortársak bámulatát. Megteremtette azt az alapszöveget, amelyet Vulgata néven a latin egyház a legutóbbi időkig hivatalos szentírási szövegként használt. A fordítás után hozzáfogott a szövegek magyarázatához is.
A legenda szerint Betlehemben egyszer egy sánta oroszlán baktatott be a kolostorba. Az összes testvér rémülten szaladt szét, Jeromos azonban elébe ment, és úgy fogadta, mint kedves vendégét. Akkor az oroszlán nyögve tartotta a mancsát Jeromos elé, és látszott, hogy belelépett egy hatalmas tövisbe. Jeromos kihúzta a tövist, majd kötést tett a sebre, s ettől kezdve az oroszlán úgy ragaszkodott hozzá, mintha csak a macskája lett volna.
„Aki nem ismeri a Szentírást, az nem ismerheti Krisztust.” – mondta Szent Jeromos!

Istenünk, te Szent Jeromos áldozópap lelkébe bensőséges szeretetet oltottál a Szentírás iránt. Add, hogy egyre több erőt merítsünk igédből, és megtaláljuk benne az élet forrását. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Fotó: Fra Filippo Lippi: Szent Jeromos és az oroszlán (1455–60)-Magyar Kurír

Forrás: Diós István: A szentek élete
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.